ARIELA
ANYU MÁS VAGYOK - NEM VAGY TÖBBÉ A FIAM
A mai, modern világban egyre többet hallunk a melegekről. senki sem beszél szívesen róla. az olyan ciki...
de most gondolj bele abba a tizenéves agyába, akinek ezt titkolnia kell, hogy negúnyolják, ne itéljék el. kinek mondhatná el, mert már régóta tudja, felfogta, hogy más mint a többi, hiszen ő maga is megilyedt, amikor rájött. úgy fojtogatja már, jó lenne valakiben megbízni, de kiben?
kinek mondja el?
a legjobb barátnak, akivel együtt fotbalozik naponta? mi lesz, ha csak elszalad és elmondja mindenkinek és neki nem marad más, csak a szégyen.
apunak? aki igazi férfit akar belőle faragni? a csalódást az arcán, amit látna, nem élné túl.
anyának? a síráson kívül, csak annyit mondana, hogy takarodjon a házból.
sosem fogadná el a család, legfeljebb egymást hibáztatnák, hogy a másik miatt lett ilyen a gyerek.
pedig nem így van. az a barát, akiben eddig meg lehetett bízni, ezután sem fog hátat fordítani. vannak olyan szülők, akik nehezebben fogadják el, de idővel megbékélnek vele.
a félelem furcsa dolgokat szül. ott is látunk rémeket, ahol nincsenek.
az első lépés, hogy fogadjuk el magunkat olyannak, amilyenek valójában vagyunk. barátkozzunk meg a gondolattal. nem utálhatja magát valaki csakazért, mert más. hisz mind mások vagyunk. így vagy úgy, de külömbözünk egymástól, és itt is a régi mondás igazolja magát, ha nem szereted önmagad, ne várd el mástól sem, hogy szeretni fog.
szóval, ha elfogadtad azt ki és milyen vagy, akkor jöhet elsőnek az az ember, akiben a legjobban megbízol, aztán lassan mindenki elfogadja. mivel minden csoda három napig tart, jó hamar is abba hadják a pletyizést a többiek. csak egyszer kell túl esni rajta, a rossz meg előbb - utóbb elmúllik és örökre nyugalom lesz, s főleg soha többet nem kell hazudnod.
vegyük elő a másik szempontot, mint szülőnek mennyire nehéz elfogadni, hogy a gyerek nem olyan mint szeretnéd. abszolút jó példa az egyik rajzfilm: a cápa mese
leni a fiatal cápa inkább elszökött otthonról, hogy az apja ne csalódjon benne. inkább eljátszotta, hogy meghalt, csak ne kelljen haza mennie megint. a mese végén oskár azt mondja az apjának, don línónak: mi van, ha leni nem eszik halat? mi van, ha szeret delfinnek öltözni? mindenki így szereti őt, te miért nem?
ezt minden szülőnek mondom most: örüljetek, ha a gyerek él és egészséges. nemszabad eldobni magunktól őt, csakazért, mert nem bőg a csordával. sok szülő sír a gyermeke után és őszintén mondva, inkább legyen a fiam, lányom meleg, mint rákos beteg. bocsánat, ha nagyon durva voltam, de úgy gondolom, hogy akármilyen is a gyerekem, de az én gyerekem. ezt csak azoknak a szülőknek mondom, akik képtelenek elfogadni a gyerekük másságát.
pedig szerintem semmi kivetnivaló nincs abban, sőt egyáltalán semmi közünk hozzá, hogy valaki mellyik nemhez vonzódik. ez mindenkinek saját magánügye.
elszomorít, hogy sokan fejet hajtanak, sőt természetesnek vélik, hogy részeg, agresszív szülők verik, vagy kínozzák a gyerekeket, de a meleget meg elitéllik. ebben az úgymond modern, civilizált világban.....